Borzasztó meleg van és ha lehet hinni tudósoknak, a következő évtizedekben ez nyaranta így is marad. Felelősen gondolkodó emberként viszont még középületek esetén is a lehető legtovább megpróbáljuk megakadályozni az épület nyári túlmelegedését passzív (tehát gépészeti rendszereket nem igénylő) módon, nemhogy egy családi ház esetében.
Az okok egyszerűek: egyrészt a plusz gépészet plusz pénzt csal ki a zsebünkből villanyszámla formájában, másrészt (nyilván főként nagyvárosokban) az épületekből eltávolított hő komoly hatást gyakorolhat a külső, tehát az épületek közötti közterekre, már-már az elviselhetetlenségig fűtve azokat. Városi hőszigetnek nevezik a nagyvárosok belsejében található, nem ritkán a városszélhez képest 8-10 fokkal melegebb területeket, melyek kialakulásában a gépészeti rendszerek mellett az épületeknek és a városszerkezetnek is szerepe van. Harmadrészt pedig (bár lehet, hogy inkább ez az első) nem akarunk a rengeteg feleslegesen elhasznált energia miatt sivatagot hagyni az unokáinkra.
A következő módszerek (főként a mediterrán éghajlatokon, de legtöbb a magyar népi építészetben is) évezredek óta ismertek, jelentősen csökkentik a nyári túlmelegedést és semmilyen, vagy minimális gépészetet igényelnek.
Nézzük hát mikre érdemes figyelni már egy családi ház tervezésekor, hogy megúszhasd a klíma használatát.
1. Árnyékolj!
Legelső lépésként a ház alaprajzának tervezésekor kell arra figyelni, hogy mely helyiségek milyen égtájak irányába kerüljenek ahhoz, hogy az épület önárnyékát ki tudjuk használni. Ehhez neked tudnod kell, hogy mit szeretnél, az építésznek pedig tiszteletben kell tudni ezt tartania. Tudnod kell, hogy melyik napszakban jellemzően melyik helyiségekben tartózkodtok, hol milyen hőmérsékletet viseltek el. Ha az már rendben van, hogy a déli/nyugati oldalon milyen szobák vannak, akkor lehet a napsütötte oldalakon különféle árnyékolókkal operálni.
– Vízszintes síkú árnyékvetők: A déli irányba tájolt homlokzatokon a leghatásosabbak. Lehetnek tömörek vagy lamellás szerkezetűek is, és a délben, meredek szögben érkező napsugaraktól védik hatásosan az épületet. Tulajdonképpen a népi építészetből jól ismert tornác is ide tartozik. Nagy előnyük ezeknek a szerkezeteknek, hogy a téli hónapokban, laposan érkező napsugarak viszont betalálnak a helyiségbe, besegítve ezzel a fűtésbe. Ha ezek a szerkezetek nem fixek, mint egy tornác vagy terasztető, hanem kitámasztható-gördíthető ponyvás rendszerűek, akkor nagyon rugalmasan használhatod őket aszerint, hogy egy kis plusz hőre, vagy inkább árnyékolásra van szükséged.
– Függőleges síkú árnyékolás: nyitható vagy eltolható táblák, felhúzható redőnyök. Szintén a rugalmasság a nagy előnyük, pontosan a szükségleteid szerint tudod állítgatni őket. A nyári felmelegedés szempontjából talán annyi hátrányuk van, hogy mivel jellemzően csak az ablak előtt léteznek, az egész homlokzatot nem árnyékolják, így a fal külső felülete erősen felmelegedhet. (Ami – a fal anyagától függően – előbb vagy utóbb bent is megérződik.)
Ha már az árnyékolásnál tartunk, megemlítem egy mondat erejéig a belső árnyékolást is (függönyök, rolók, reluxák). Ez sajnos csak a „semminél kicsit több” kategória, nagyságrendekkel rosszabbul muzsikál, mint a külső árnyékolás.
2. Szellőztess okosan!
Fontos, hogy egy épület könnyen és gyorsan átszellőztethető legyen, tehát az ablakok ajtók elhelyezésénél jó erre is figyelni: ez tervezési kérdés, az építész dolga. A lenti képen két nagyon egyszerű kis sémarajz látható egy épület átszellőztetéséről. A használat során pedig érdemes betartani, hogy amíg kint melegebb a levegő hőmérséklete, mint bent, addig lehetőség szerint „zárkózunk”. Ha kint már hűvösebb van, onnantól szellőztethetsz: üres helyiségben nagy huzattal, ott ahol vagytok meg annyira, amennyit még mindenki elvisel.
3. Hűtsd elő a külső levegőt!
A klasszikus példák az arab országokban találhatók, ahol a belső udvarokba, patiokba (amelyek a méreteik miatt egész nap árnyékban vannak, tehát már eleve hűvösebbek, mint az utcai levegő) medencét, szökőkutat építenek. Evaporatív hűtésnek nevezik azt a jelenséget, hogy az ezekben lévő víz a párolgása során a levegőtől további hőt von el, s ezzel az előhűtött levegővel tudnak napközben is szellőztetni. Igaz, hogy a medencékhez, csobogókhoz használatos szivattyúk fogyasztanak némi áramot, de sokkal kevesebbet, mint egy hűtési rendszer. Ha nincs lehetőséged ilyen látványosabb vizes elemre a kertben, akkor sem kell lemondani az evaporatív hűtés kellemes hatásairól. Viszonylag kedvező áron lehet kapni az úgynevezett párakapukat, (mist kit, ha angolul keresnél rá), amelyeket az árnyékoló szerkezetekkel, tornáccal, terasszal kombinálva nagyon jó eredményeket érhetsz el.
4. Ültess növényt!
…mindenhova, ahová csak lehet. A homlokzatokra felfuttatott növények levélfelülete a fal felületének három-négyszerese, a falat teljesen leárnyékolják és párologtatásuk is figyelemreméltó hűtőhatást eredményez.
A függőleges növényzetnek egy extravagánsabb változata, amikor nem a földön gyökerezett növények futnak fel a falra, hanem valamilyen függőleges síkú ültetőközegbe ültetik a növényeket. Vannak profi és diy változatok is, mutatok mindkettőre példát kicsit lejjebb.
A parasztportákon a tornác előtti nagy diófa is ismerős kép. A lombhullató fák előnye, hogy télen nem akadályozzák a benapozást, nyáron viszont nagy levélfelületük párolgása illetve az árnyék, amit adnak, segít hűvösebben tartani a házad mikroklímáját.
Lapostetőkön pedig a zöldtető (még akkor is, ha csak annyi rajta a földréteg, hogy fűfélék élnek meg benne – ezt nevezzük amúgy extenzív zöldtetőnek) nagyságrendekkel kevésbé melegszik fel, mint bármilyen más anyagú fedés.
Kövess máshol is!