Építész és társai | Nagy és Balogh Építésziroda

Minden tervezési feladatra igaz, hogy az építészen kívül még több-kevesebb szakági tervező is részt vesz munkában, az ő közreműködésükkel áll össze a teljes tervdokumentáció. Még egy 300 m2  alatti családi ház egyszerű bejelentéséhez is szükség lesz legalább gépésztervező bevonására. Most szeretném nektek néhány szóban bemutatni, kik is azok a kollégák, akik az építészek munkáját segítik.

Épületgépész tervező

 

Ő az, aki a kis családi házakhoz elkészíti az ún. műszaki berendezések rendszertervét. Ez általában minimum egy hőtechnikai számításból szokott állni, amely nagyon leegyszerűsítve azt mondja meg, hogy az építész által tervezett szerkezetek megfelelnek-e az érvényben lévő előírásoknak.  Másrészt vele beszélitek át, hogy milyen fűtést szeretnétek, és az alapján ő határozza meg a részleteket, hogy pl. mekkora kazánra, vagy milyen hőszivattyúra van szükség. Ezek alapján készíti el a fűtéstervet. Ezen kívül persze meg lehet állapodni ennél részletesebb tervben is, kérhettek javaslatot akár az épület hűtésére, vagy a víz- és csatornahálózat kialakítására. Közüzemi szolgáltatói engedélyhez (pl . telken belüli gázvezeték kialakításhoz) szükséges terveket szintén külön kell megrendelni.

Frissítés: Az április 27-én hatályba lépett 97/2017 Korm. rendelet szerint rendszerterv helyett „Épületgépészeti rendszerleírást” kell készíteni, tehát úgy tűnik, gépészeti szempontból ismét nem szükséges tervet készíteni az egyszerű bejelentéshez.

 

Statikus tervező

Az ő közreműködésére a kamrai szabályzat szerint bizonyos esetekben van szükség. Ezek egyrészt az épület tulajdonságaihoz kötődnek: Ha kialakul 5,4m-nél nagyobb fesztáv, monolit vasbeton tartószerkezetek vannak (a koszorú kivételével), az épület egynél több szintes, a tartószerkezet konzolt tartalmaz, a fal vagy pillér magasabb, mint 3m vagy 1,5m-nél magasabb támfal készül. Másrészt pedig a telekből adódnak: foghíjbeépítés esetén, vagy ha a telek 3-as vagy annál magasabb földrengési zónába esik (pl. Sopron és közvetlen környéke 4-es zóna, tehát ott mindenképpen kell statika). Akkor is szükség van statikus kolléga közreműködésére, ha az épület a 3. geotechnikai kategóriába tartozik. Ez utóbbi az épület és a telek talajmechanikai tulajdonságainak együtteséből adódik.

Geodéta

Magyarul földmérő. Egyrészt ő tűzi ki a telket, ha nem lehet tudni, hol is a telekhatár pontosan, másrészt ő tud szintvonalas helyszínrajzot készíteni a telekről. Ez utóbbi lejtős terep esetén különösen fontos, szemre nem lehet tervezni ilyen telkekre. Súlyos pénzekbe és időbe kerülhet, ha a telek valóságos lejtése eltér a becsülttől. Hallottuk már egy párszor, hogy „nem akartunk pincét, de alapozáskor derült ki, hogy annyira lejt a telek”… Bonyolultabb, nagyobb alaprajzú épületek alapozásának kitűzésekor is geodéta kolléga segíti az építkezést.

Talajmechanikus

Ő az, aki próbafúrások segítségével a megvizsgálja a talaj rétegeit, milyen fajta talajok vannak a telkeden, hol a talajvíz szintje. (Tapasztalt öreg rókák a környéküket úgy szokták ismerni, mint a tenyerüket előzetesen fúrás nélkül is tudnak információt adni.) Általában a statikus kolléga véleményére érdemes hallgatni a tekintetben, hogy érdemes-e, kell-e talajmechanikai szakvéleményt készíttetni. Ha olyan nagy az épület és/vagy annyira rossza a talaj, az épület a 3. geotechnikai kategóriába tartozhat, amikor a statikus terv részeként geotechnikai tervnek is kell készülnie.

Költségvetés kiíró

Már a 300 m2 alatti családi házhoz is kötelező tervezői költségvetési kiírást készíteni, a jogszabályban meghatározott minimális tartalommal viszont semmit nem tudsz kezdeni. Ezért érdemes egy költségvetés kiíróval részletes árazatlan költségvetési kiírást és árazott költségbecslést is készíttetni. Ezek a kivitelező kiválasztásakor nagyon jól tudnak jönni, hiszen oda tudod adni az árazatlan változatot több kivitelezőnek, akik azt a maguk áraival beárazzák, majd pedig Te össze tudod hasonlítani az ajánlatokat. Így minden kivitelező pontosan ugyanazokra a mennyiségekre és munkanemekre ad árat, valóban összehasonlíthatóak az eredmények.

Elektromos tervező

Kisméretű családi ház esetében ritkán van rá szükség, hogy külön elektromos terv is készüljön, inkább nagyobb épületek tervezésekor van rá szükség, hogy az elektromos hálózatot, villámvédelmet stb.-t külön szakember megtervezze.

Ők azok, akikkel a legtöbbet találkozunk, persze nagyobb, összetettebb feladatok esetében még sok más kolléga közreműködésére lehet szükség: Tűzvédelmi szakértő, akusztikai szakértő, konyhatechnológus – hogy csak néhányukat említsem.
Az építésztervező általában minden szakágban tud kollégát ajánlani, de Ti, mint megrendelők is „hozhatjátok” a társtervezőket, ha van ismeretségetek és kifejezetten vele szeretnétek együtt dolgozni.

Oszd meg másokkal is, ha hasznosnak találtad!